Scheuring János lakatossegéd munkakönyve, 1916
Segédek és gyári munkások számára nyomtatták ezt a munkakönyvet, amelyet Scheuring János mint lakatossegéd, 1916-ban kapott meg.
Külseje igen egyszerű: keményfedeles, iskolás füzetborítóra emlékeztető,kék borítója üres, csak hevenyészett kézírásos felirat van rajta. 12x17,5 cm-es méretű és 48 oldalas.
Annál komolyabbak a belső oldalak, amelyek a rengeteg pecséttel, azonosítóval, címerrel, bélyeggel, nemzeti színű madzaggal rendkívül hivatalos benyomást keltenek.
Különös, hogy a Scheuring nevet "ŭ" betűvel írták.
Jani bácsi saját kezű névaláírásában is ŭ betűt használ.
Még egy érdekesség: nem lehetett túl ritka, hogy a dolgozó nem tudott írni, hiszen szerepel erre az esetre is egy opció: "Írni nem tudás esetében a a munkakönyvet kiállító tisztviselőnek ezt igazoló névaláírása:....."
Nagyon szép ez a szecessziós bélyeg a hátrafelé nyilazó ősmagyar harcossal.
Elsőre különösnek tűnhet, hogy a felülbélyegzést igazoló pecséten az ipartestület neve egy kissé elnagyoltan szerepel: Budapesti Lakatos stb. Ipartestület.
Az 1885-ben alapított ipartestület 11 szakmát tömörített, és teljes neve ez volt: Budapesti Egyesült Lakatos, Puskaműves, Késes, Reszelővágó, Lánckovács, Sarkantyús, Csatos, Szerkovács, Kardműves, Műszerész és Köszörűs Ipartestület. Nem csoda hát, hogy rövidítve használta a nevét.
Majdnem az összes szakma szerepel a munkakönyv első oldalán található, nemzeti színű madzaggal ellátott hitelesítő papírpecséten (a műszerész és a köszörűs hiányzik), de kényszerűen itt is nagyrészt rövidítések olvashatók. A sarkantyúst például így rövidítik: sarkanty.
A munkakönyvet 1916. április 6-án állították ki.
A korról sokat elárul, hogy megkérdezi tőle a hatóság, hogy van-e az elemi népiskola VI. osztályának vagy az ezzel a választói jogosultság szempontjából egyenlő értékű más iskolai osztálynak vagy ipari szaktanfolyamnak elvégzéséről bizonyítványa. (Ekkoriban a választójognak műveltségi feltételei is voltak.) És ha ilyen bizonyítványai nincsenek, tud-e írni és olvasni.
Arra is rákérdeznek, hogy van-e iparhatósági bizonyítványa arról, hogy iparostanonc volt. Bizony, van, és erről Jani bácsi iparostanonc-iskolai értesítője tanúskodik.
Fénykép híján személyleírás azonosítja a munkakönyv tulajdonosát.
A személyleírás összevethető Jani bácsinak ezzel a 18 éves korában készült fényképével. Az nem látszik, hogy magas, viszont arca valóban hosszas. Én teljesen egyetértek, hogy orra-szája rendes, egészében nagyon rendes, sőt mi több, rendkívüli mód elegáns lakatossegéd.
Jani bácsi a díszműlakatosságot tanulta ki. Segédként Nagy Gyula lakatos műhelyében 1916. április 3-án kezdett dolgozni. Másfél évig lakatossegéd, majd 1918. januárjától két hónapig szerszámlakatos volt. A mester büszke iparos lehetett, a Kőris utca 10. alatti műhelyét lakatosáru gyárnak nevezi a pecsétjén, amelyet piros tintával színezett, továbbá saját nevéről is cirkalmas pecsét készíttetett. Úgy tartja a családi emlékezet, hogy a Magyar Nemzeti Bank kovácsoltvas munkáit is itt készítették.
Tíz év kihagyás után a következő bejegyzés 1928-ból származik: édesapjánál (Scheuring István, VIII. Karpfenstein u 17.) gépjárművezető 1930. augusztusáig. Megint hosszú szünet után 1949. április 4-től a következő bejegyzett munkahelye az Országos Lakásépítési Nemzeti vállalat, ahol ismét lakatossegéd. 3 hónap múlva azonban újra gépkocsivezető az Autótaxi Nemzeti Vállalatnál, ahol nyugdíjazásáig dolgozik (akkori nevén Fővárosi Autótaxi Vállalat). Ezt már egy új munkakönyv tartalmazza, immár vörös csillagos címerrel a borítóján.
A munkakönyv végén kivonat található az 1884-es évből származó ipartörvényből.
A segédekről
- Az iparos köteles időt engedni arra, hogy a segéd vallása ünnepnapjain az isteni tiszteletet látogathassa.
- A segéd felmondás nélkül azonnal elbocsátható, ha nyereményvágyból eredő bűncselekményt követ el; ha az iparos, helyettese vagy az iparos egyik családtagja ellen tettleges bántalmazást vagy súlyos becsületsértést követ el, kötelességét makacsul megtagadja...
- A segéd felmondás nélkül azonnal kiléphet, ha az iparos, helyettese vagy az iparos hozzátartozói őt vagy családja tagjait erkölcstelenségre vagy törvényellenes tettre csábítják.
- A segéd által egészségtelen lakás miatt beadott panaszok az iparhatóság részéről mindig a helyszínen, a tiszti orvos közbejöttével vizsgálandók meg és haladéktalanul orvoslandók.
- Kereskedő-segédeknek, valamint fontosabb teendőkkel megbízott iparos-segédeknek, jelesen: a könyvvivők, pénztárnokok, munkavezetőknek munkakönyvre nincs szükségük.
A gyári munkásokról
- Tekintettel a fennálló népoktatási törvényekre is: 10 éven aluli gyermek éppen nem, 10 évet meghaladott, de a 12 évet még el nem érteket csak az iparhatóság engedélye mellett szabad gyárakban munkára alkalmazni.
- Az engedély csak akkor adandó meg, ha vagy az iskola rendes látogatása a gyárban való alkalmazással megegyeztethetőnek mutatkozik, vagy a gyáros részéről külön iskolák felállítása által a gyermekek oktatásáról az iskola-hatóság rendelete szerint kellő gondoskodás történik.
- Kik a 12 éves kort meghaladták, de a 14 éves életkort még be nem töltötték, gyári munkában naponkint csak 8 óra hosszat foglalkoztathatók.
- Oly ifjak, kik a 14 éves életkort betöltötték, de a 16 évet még el nem érték, naponkint csak 10 órai munkaidőre alkalmazhatók.
Végül az utolsó oldalon egy pecsét: Budapesti Bérkocsi Ipartársulat - Levizsgázott. Jól tette, hiszen egész további életében bérkocsi hajtásból, illetve taxizásból tartotta el családját.
