Születésem története
Így jöttem világra, de előtte még egy jó nagyot sétáltunk Anyuval.
Anyu így mesél: "Katival szeptember 9-re voltam kiírva. Kb. hat héttel előtte begörcsöltem, és elmentünk az orvoshoz, Szolnoki Ferenc professzorhoz, aki az István Kórházban volt osztályvezető főorvos.
Keresztanyám, Ila vitt el hozzá, amikor terhes lettem. Ő onnan ismerte, hogy udvarolgatott neki fiatal korában, amikor rövidebb ideig nála dolgozott, de nem lett belőle semmi komoly. A magánrendelőjébe jártam az Oktogonnál, 8-10 alkalommal voltam vizsgálaton. Összesen 1.000 Ft-ot fizettem neki, ez kb. egy havi fizetésem volt. A szülésért nem fogadott el külön pénzt (valószínűleg ez tiltva is volt), de csak olyat vállalt el szülésre, akit előtte minden hónapban megvizsgált a magánrendelőjében.
Az orvos tehát megnézett és azt mondta, hogy a méhszájam kétujjnyira nyitva van, ezért vannak a görcseim. Megkérdezte, mit választok: koraszülött lesz a gyerekem vagy fekszem a hátralévő időben, mert csak így lehet időre kihordani. Öt napig feküdtem a kórházban, aztán hazaengedtek azzal, hogy tartsam be az előírást és otthon is feküdjek. Így is volt, rendesen feküdtem, és ha muszáj volt felkelnem, rögtön éreztem, hogy keményedik a hasam.
Szülés előtt 2 héttel mentem kontrollra, azt mondta az orvos, hogy felkelhetek, most már nem gond, ha megindul a szülés. Otthon Misi azt mondta, hogy mars vissza az ágyba, ne foszd meg azt a gyereket egy évtől. Akkor ugyanis még szigorú szabály volt, hogy aki szeptember elseje előtt születik, szigorúan abban az évben megy iskolába, amikor betölti a 6 évet. Tehát az volt a cél, hogy szeptember elsejéig mindenképpen húzzam ki.
Anyuval a lakásunk előtti gangon, ő ekkor 24 éves volt