Dédszüleim temetési emlékei
A korabeli gyászlapok részletesen felsorolják a gyászoló családtagokat, sokszor a rokoni viszonyokat is tisztázzák, nagy szívességet téve a kései utódoknak. Sokukat közülük viszontlátjuk a temetési fényképeken, a gyászmenetben.
Szeili (Szayly) Mihály dédapám a kiegyezés évében, 1867-ben született és 1940-ben halt meg, 73 éves korában. A Kálvária utca 15. alatti telket és házat 1906-ban megvette a testvéreitől, ami majd egy évszázadig volt a család lakhelye. Nyolc felnőtt gyereke és a nagyszámú rokonok gyászolták. Hetedik gyereke Mária, a nagyanyám, és utolsó a felsorolt unokák közt az akkor öt éves Rizmayer Misike, édesapám.
Szayly Mihály gyászlapja
Szayly Mihály (1867-1940, élt 73 évet)
Temetésére 1940. szeptember 6-án került sor a Kerepesi úti temetőben.
Ez a egy kép egy másik alkalommal, Scheuring István (1863-1935) temetésén készült, szintén a Kerepesi úti temetőben, 1935. február 26.
A hagyományoknak megfelelően a család díszes temetést rendezett. A józsefvárosi német szőlőművesek temetkezési egylete, az 1823-ban alapított Szent Lénárd Polgári Jótékonysági Egylet is képviseltette magát, a szalaggal díszített tagok az egylet fáklyáival, hordozható kandelábereivel kísérték a gyászhuszároktól körülvett, díszes hintót.
A józsefvárosi német ajkú szőlőművesek 1823-ban alakították meg temetkezési segélyegyletüket. Vallásos tömörülésük célja volt, hogy a tagok befizetéseiből halálesetkor a temetkezési segéllyel enyhítsék a váratlan kiadásokat és a temetésen testületi jelenlétükkel emeljék annak ünnepélyességét. Az ünnepélyesség növelésére az egyesületnek saját keresztje és fáklyái (kandeláberei) voltak, ezzel kísérték utolsó útjára az elhunytat.
Szayly Mihályné Rizmayer Róza dédanyám jóval korábban, már 1919-ben meghalt, az ő német nyelvű gyászlapján elsőként férjét, majd a 8 gyerekét sorolják fel a gyászolók között. A legidősebb, Jakab 26, a legfiatalabb, Erzsébet 4 éves volt ekkor.
Szayly Mihályné Rizmayer Róza (1872-1919, élt 47 évet)
Szayly Mihályné Rizmayer Róza gyászlapja
Szayly Mihály és Rizmayer Róza esküvői fényképe, 1890-es évek eleje
A legidősebb testvért, Szayly Jakabot (1893-1961) is hasonlóan ünnepélyes keretek között temették el a Kerepesi temetőben.
Szayly Mihálynak és feleségének síremléke az eredeti helyén, a Kerepesi úti temetőben
A hatvanas években a Kerepesi temetőből az Újköztemetőbe, a mai helyére került át a sír, immár a Szayly család síremlékévé alakítva.
A Szayly síremlék jelenlegi helyén, az Újköztemetőben
2016 őszi felvételeken látható, hogy a krisztusfej helyett egy kereszt van a sírkő közepén.
A sír hátuljára szokás volt elhelyezni a temetéskor a sírhantba szúrt ideiglenes fejfán lévő jelet.
További olvasnivaló a Kerepesi temetőről és Hackspacher dédszüleim sírkövének történetéről
