A Kálvária utca és környéke régi térképeken
1875-1880 környéki térkép
A Kálvária téren az a csepp alakú zöld folt a felfelé mutató piros vonal végénél a kálvária domb, amit 1740-ben építettek.
Nagyon jól látszik, hogy az utcák már mind ugyanúgy megvoltak, mint ma.
A képre kattintva bármit megnézhettek párhuzamosan a mai és a 130 évvel ezelőtti időben.
1884-es térkép
A közelebbi kivágás a Kálvária teret mutatja. Ott van még a "Kálvária hegy", amelyet a város első kálváriája számára emeltek, és 1740-1893 között állt itt.
1890-es térkép
Még állt a kálvária a téren (1893-ig), és már járt a villamos - a Baross utcában az a fogacskázott vonal jelöli a útvonalát.
Én megdöbbentem, hogy milyen modern város volt Budapest, azon belül is ez a mi környékünk a századforduló előtt: Siemens találmánya nyomán az első villamosvasút 1881-ben indult Berlin mellett, 6 évvel később már ment a budapesti Nagykörúton egy keskeny nyomtávú próba változat, és miután ez sikeresen vizsgázott, újabb 2 évre rá megépült a Baross utcai vonal, és 1889. július 30-án megindult a villamosforgalom az Egyetem tér és az Orczy tér között.
1910-es térkép
A térkép így azonosítja magát: Kogutowicz Manó: Budapest székes-főváros egész területének térképe. Manó térképei iskolai segédeszközök voltak hosszú időn keresztül az egész országban, Anyu szokta is emlegetni, hogy földrajz órán náluk is ezeket használták. Mi már persze nem, mert bár az erdők, völgyek, utcák, terek nagyjából ugyanott maradtak, de a dolgok színezete valahogy megváltozott a háború után. (A Szovjetunió például mindig óriási és rózsaszín volt; gondolom, csak azért nem vérvörös, mert azon nehéz lett volna jól láthatóan feltüntetni a sok szénbányát, acélüzemet és ringó búzamezőt.)
Eddigre már elbontották a kálváriát. Az utcanevek csak részben egyeznek a maiakkal: a Diószegi Sámuel utca Örömvölgy utca, a Ludovika előtt futó Korányi Sándor utca pedig értelemszerűen Ludoviceum utca. Van még néhány utcanév, intézmény elnevezés, ami a mai térképeken más néven szerepel, de még az eredeti is ismerősen cseng a családi visszaemlékezésekből. Például a kimondhatatlan Karpfenstein utca, amely a nevét az 1700-as évek közepén-végén Karpfenstein Ferenc városi fertálymesterről (rendészeti, tűzrendészeti, közbiztonsági feladatokkal megbízott tisztségviselő) kapta, akinek itt volt a majorja.
Ráadásnak kimásoltam a jelmagyarázatot: elég vicces mai szemmel, hogy ilyen kategóriák szerepelnek egymás mellett a főváros térképén, mint a vidékies "szőlők, rét, legelő", valamint a nagyvárosi fejlődés különböző stádiumait jelképező: "lóvasút, villamos vasutak, fogaskerekű vasút, helyi érdekű vasút".
Itt találtam régi budapesti térképeket. Ha más területeket is meg szeretnétek nézni, érdemes letölteni őket, mert az egész várost be lehet így barangolni: Régi Budapest térképek
