A világverő süti
Közkívánatra küldöm nektek családunk kedvenc sütijének receptjét.
A rongyos név családi szülemény, eredete kissé bizonytalan, de valószínűleg arra vezethető vissza, hogy
Edit receptkönyvében redetileg "piskótás" név alatt szerepel, és Annus nénitől (Edit nagynénje) származik.
A recept nagyon egyszerű: tésztalap, krém, piskóta, krém, tésztalap, csokimáz. És kész is. Na jó, kicsit bővebben is leírom:
Tésztalap
20 dkg sima liszt, 5 dkg vaj vagy margarin, 10 dkg porcukor - ezeket elmorzsoljuk a gyúródeszkán. Hozzáadunk 1 egész tojást, 1 evőkanál kakaót, 1/2 dkg sütőport, 1 kanál tejet, mindezt jól összegyúrjuk és 2 lapban megsütjük.
Krém
4 dl tej, 5 evőkanál liszt, 1 vaníliás cukor - ezeket összefőzzük. 20 dkg vajat és 20 dkg porcukrot összekeverünk (esetleg lehet hozzáadni 1 citrom levét és héját, de mi ezt nem szoktuk), majd az előbbi összefőzött keverékkel összekeverjük, miután az kihűlt.
Az egyik tésztalapot megkenjük a krém felével, megrakjuk 1 doboz tejes rumba áztatott babapiskótával, majd rákenjük a krém másik felét. Rátesszük a másik tésztalapot, és csokimázzal fedjük. Legjobb úgy csinálni, hogy az egyik tésztalapot még melegen megkenjük a csokimázzal, hagyjuk kihűlni, és már így megkenve tesszük a helyére. Jól hűtsük le és kockákra vágva kínáljuk.
Csokimáz
Akinek van jó zserbó csokimáz receptje, nyugodtan használja azt. Ez a mienk: 12 dkg porcukor, 1 tojás fehérje, 1,5 dkg kakaó, 1,5 dkg vaj - jól összekeverni és a meleg tésztára kenni, hogy azon könnyen szétkenhető legyen.
Tálalás
A rongyos hidegen igazán finom. Nyáron hőtőben, télen akár az erkélyen is hűthetjük. Hidegen kézbe is vehető, de ha szobameleg, akkor kulturáltan csak villával ehető. Ezen a képen a rongyos az előtérben, a deszkán lévő csokimázas, amint az erkélyen várja a karácsonyi feldarabolást.
Rum ide, rum oda, nálunk a kicsinyek is kaphatnak belőle, ha már annyira odavannak érte.
